Magyar-iráni kapcsolat

A napokban ünnepelték a magyar-iráni kapcsolatok  fennállásának  négyszáz éves (jelképes) évfordulóját. Az apropó egy könyv megjelenése: az 1603-ban Iránban elhunyt Zalánkeményi Kakas István követ perzsiai küldetéséről szóló Iter Persicum című műé.

A kultúrtörténeti unikumot egy helyi könyvkiadó adta ki a magyar külügyminisztérium erőfeszítésének köszönhetően, magyar szponzorok bevonásával. A mű megjelenéséről az iráni Press Tv is beszámolt.
A könyv eredetije Meissenben jelent meg 400 évvel ezelőtt, és Teheránban most a fakszimile látott napvilágot, az eredeti német és latin szöveg perzsa fordításával.
A követjárás II. Rudolf (magyar királyként I. Rudolf) üzenetét volt hivatott eljuttatni Irán legnagyobb középkori uralkodójának, I. (Nagy) Abbásznak. A követ, az erdélyi születésű Zalánkeményi Kakas István az uralkodó üzenetével Lengyelországon és Oroszországon keresztül, Moszkva érintésével, másfél év alatt ért Iránba, ahol röviddel a megérkezése után elragadta egy járvány. Küldetését titkára, egy fiatal szász nemesember, Georg Tectander fejezte be, aki átadta a Habsburg uralkodó üzenetét a sahnak.

Rudolf törökellenes szövetséget ajánlott a perzsa uralkodónak, aki szintén hadban állt az ottománokkal, amiből végül nem lett közös front, mert Rudolfot lemondatták, és a Habsburgok békét kötöttek a törökkel. Tectander hazatérve az Iter Persicum című könyvben számolt be Kakas küldetéséről - és saját utazásáról. A könyv megjelenésekor nemzetközi szenzáció volt. Az epizódot a magyar-iráni kapcsolatok első feljegyzett eseményeként tartják számon.